Persze, hogy bekrepált a sütőnk szombat délelőtt nagy füstölgés közepette, lecsapva mindenféle biztosítékot a házban. Pedig olyan szépen kitaláltam, hogy megsütöm a szokásos sós kalácsot és kukucát a fincsi főtt parasztsonka mellé, csinálok puncs szeletet és nagymamám- féle összeragasztós lekváros sütit. Gondoltam bekéredzkedek valamelyik rokonomhoz vagy baráthoz a sütőjükbe, de erről letettem, mert mindenhol nagyüzemben készültek a sütik.
Ebből az lett, hogy elrohantam boltba, vettem színes minyonokat, meg mézes kosárkát, azokat a lányaink megtöltöttek vaníliás krémmel és eperrel kidíszítették.Csináltunk marcipánból kis répácskákat és azokat raktuk a reggelihez a tányérokra.
És az én csodás anyám - akit Karácsonykor műtöttek csípőprotézissel - persze hallván a kis malőrről, elkészítette a sós kalácsot, a nagymama sütijét és még lúdlábat és pogácsát is hozott. Nehogy szegény gyerekek süti nélkül maradjanak... Ő ilyen.:-)
 |
| Mama kalácsa |
A reggelire megterített asztalunk, még a finomságok nélkül:
Három órán keresztül reggeliztünk közösen.... Imádom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése